a Kommunális vállalat megalakulásának idején, a város tisztántartásán 30 munkás dolgozott, a város területén pedig rendszeresen sor került 100 utca tisztítására és öntözésére.

a városban először 1961-ben volt szervezett szemételszállítás. A szemetet minden 15 napban szállították el a város központjából. A hulladékot igen primitív, de az akkori feltételekre szabott módon szállították el. 1970-ben a ZO zombori kommunális munkálatok osztálya illetve a Kommunális tevékenységek csoportja közreműködésével rendezték meg az első tisztasági hónapot. Ez az akció immár rendhagyóvá vált és minden év áprilisában újra megrendezésre kerül.

ezt a tevékenységet a kommunális szolgáltatásokat nyújtó üzlet végezte a múltban, igazán primitív módon, lovas szekerekkel és az ürüléket saját kezűleg pakolták a munkások a lovaskocsikra. A „Čistoća” Zombor komunális közvállalat létrejövetelét követően ezen tevékenységeket korszerűsítették. Saját anyagi forrásból két tartályos járművet szereztek be és a pöcegödrök tísztítását el tudják végezni a környező településeken is – Beli Manastir, Apatin, Hódság, Cservenka, Kúla, Verbász, Topolya, Szabadka, különösen Palics, Palánka és néhány alkalommal Brcsko is.

a „Čistoća” kommunális közválallat megalakulásának idején a városban egyetlen utca volt amelynek aszfaltburkolata volt és mindössze néhány utcának volt úgynevezett kockakő burkolata. Az összes többi utcának semmilyen burkolata nem volt, illetve kevesebbnek török utcaköves burkolata volt. A létrehozott épületek egyike az úgynevezett SS település (a mai Tekstilna utca), az egykori Sloga(Összefogás) csarnok, a Sikara minden épülete (mai Tehnograđa), a Josići úti óvodák, a kerényi óvodák illetve az úgynevezett „logor” városrésznél található óvodák is stb.

a városban és a lakott településeken nem volt akkoriban vízvezetéki hálózat. A lakosok különböző minőségű vízet használtak, leginkább saját kutaikból. A Kommunális vállalatban egy csoportot szerveztek amely öt kutfúróból állt illetve szükséges számú, megfelelő végzettséggel nem rendelkező munkásból, akiknek feladata az volt, hogy új kutakat fúrjanak illetve a meglevőket karbantartsák. Az első ártéri kutat Zomborban az 1887/1889 években fúrták az akkori Szent György téren. A munkálatokat Béla Zsigmond mérnök kivitelezte.

az Község rendelésére 1963 – ban a közvállalat átvette az Elektrovojvodinától a közvilágítás karbantrartását. Ezt a munkát öt villanyszerelő végezte, akik a legprimitívebb módon, egyszerű tipegők segítségével cserélték ki a kiégett izzókat, az elagott izzófoglalatokat, a kapcsolók vezetékeit és végeztek más munkálatokat a közvilágítás karbantartásán.

a második világháború előtt illetve annak idején valamint néhány éven keresztül az új Jugoszláviában, a temetkezési kellékek forgalmazását illetve árusítását, a megboldogultak szállítását néhány magántulajdonban lévő cég végezte. A megszállás idején a magáncégek tulajdonosai üzleti könyveket vezettek amelyeket a hatalom rendszeresen ellenőrzött, de ezek mellet is, az összes kötelezettség elszámolása után is jelentős keresetre tettek szert. A felszabadulást követően még néhány éven keresztül működtek ezek a privát cégek. A társadalmi temetkezési vállalat megalakulásával megszüntek a magántulajdonban lévő cégek. Átvételre kerülnek tőlük a lovaskocsik és az összes többi temetkezési kellék, jelentősen áron alul.

1962-ben sikerült beszerezni egy Fiat 1300 furgon márkájú járművet illetve 1966- ban egy Ford furgon járművet az elhalálozottak szállításának céljára. Ettől az időszaktól kezdve felváltva használták a lovaskocsit illetve a gépjárművet és egészen 1975-ig a halottakat vagy lovaskocsival vagy gépjárművel szállították, amikor is az utolsó lovaskocsit is használaton kívül helyezték. A megboldogultakat utolsó nyugvóhelyükre egészen 1983-ig körmenettel kísérték. 1983 után viszont a megboldogultak a templomi kápolnákban voltak a temetésig, 1984-től pedig az újonnan épült kápolnákban amelyeket a Kommunális vállalat működtet.
Temetők: minden temető Zombor területén a vallási közösségek fennhatása allatt volt, 1963 után pedig ezt a szerepet a község vette át. 1967 óta a városi temetők a Kommunális vállalat és zelenilo (zöldterület) hatáskörébe tartoznak, a városon kívüli lakott területek temetői pedig a helyi közösségek hatáskörébe.

Kis pravoszláv (görög keleti – ortodox) és Nagy pravoszláv (görög keleti – ortodox), Kis katolikus (római katolikus) és Nagy katolikus (római katolikus), a Zsidó temető és a Názáreti temető, amelyek mellett valamikor létezett a Muzulmán, de ma már jele sincs annak, hogy valaha létezett. Érdekes lehet az adat, miszerint valaha a Hősök parkjában a Megyeháza előtt volt ideiglenes nyugvóhelye a Batinai csatában életüket vesztetteknek.

a világháború előtt és annak idején a kéményfenntartó munkálatokat nyilvános pályázatok segítségével kapták a cégek. 1932-ben Zombor városban illetve a városhoz tartozó településeken elvégzendő munkálatokat két mester kapta, akik a munkálatokhoz szükséges számú inassal illetve segéddel tartották karban a nekik kiosztott város – illetve településrészeket.

1948-ban az Önkormányzat megalakította saját Kéményseprő szolgálatát, a Kommunális közvállalat megalakulásával pedig 1960-ban a részévé válik a Kommunális kéménytisztító üzlet is. A vállalaton belüli nézeteltérések miatt, a kéményseprők a község egyetértésével 1966-ban meghozták a döntést, hogy elkülönülnek a Kommunális közvállalattól és új, önálló kéménytísztító céget alapítanak, „Odžačar“(olvasd: Odzsácsár) néven.

a Čistoća kommunális közvállalat illetve a városi zöldterületeket fenntartó Közigazgatás kezdeményezésére 1967-ben sor kerül a két vállalat összevonására, „Kommunális közvállalat és Zelenilo“Zombor néven. 1959-ben alakult meg a Városi zöldterület fenntartó vállalat közigazgatása.

Ez a vállalat vette át a munkásokat akik a nyilvános zöldterületek karbantartásán dolgoztak, és illetékessége alá kerültek: a Bezdáni úti „Rasadnik”, a „Gazerkin” ültetvény két kisebb melegházzal és néhány melléképülettel. A Városi zöldterület fenntartó vállalat közigazgatásának megalakulásával és számos a zöldterületekhez értő szakember angazsálásával meglehetősen rövid idő alatt, a zombori ültetvényeken nagy mennyiségű, különféle és kiváló minőségű palántát termeszettek és tovább bővítették az ültetvények területét.
A “Čistoća” kommunális közvállalat illetve a Városi zöldterület fenntartó vállalat közigazgatásának egymáshoz való csatlakozását illetve hatáskörének kibővítését követően, a vállalat 1980-ig 360 munkást foglalkoztatott. Hirtelen fejlődésre illetve újjászületésre a Köztisztasági kommunális közvállalat megalakulása után kerül sor és ez folytatódik a Köztisztasági kommunális közvállalat és a Városi zöldterület fenntartó vállalat – Zelenilo összevonásával.

A vállalat 1978-tól 1991-ig Kommunális Munkaszervezet név alatt működött, azaz mint „Csihás Benő” Összetett Kommunális Közvállalat Zombor. A vállalat nevét megboldogult dr Csihás Benőről kapta, Zombor egykori polgármesteréről, akinek érdemei közé tartozik a bogyófák sorainak ültetése és a város közterületeinek parkosítása és füvesítése, amelyekről Zombor ország és világszerte ismert mint „Zöld város”.

1992- ben, az átszervezés és átalakulás után, a vállalat „Čistoća“kommunális közvállalat név alatt tevékenykedett. A „Čistoća“ KKV közepes nagyságú vállalat volt, körülbelül 250 munkással, az idényi jellegű munkálatok elvégzésére pedig időnként szükségszerűen alkalmaztak még 70 munkást.

A munkaviszonyban lévők kielégítő végzettségi összetétele,jó ellátotság járművekkel illetve szükséges munkagépekkel illetve a megfelelő vállalaton belüli szervezés lehetővé tették a vállalat számára, hogy eleget tegyen az alapítók követeléseinek – Zombor város Közgyűlésének, a lakosok különálló követeléseinek illetve más, a közvállalat szolgáltatásait ígénybe vevőknek.

a „Čistoća“ kommunális közvállalat tevékenységei és munkája 2013-ban két időszakra oszthatóak, mégpedig a „Čistoća“ kommunális közvállalat azon időszaka amikor a zöldterületekkel, a piaci illetve temetkezési szolgáltatásokkal foglalkozott és azon időszak amikor önállóan végezte az illetékességévé tett higiéniai és állat higiéniai tevékenységeket.
A Városi Közgyűlés határozatának eredményeként formálisan három részre szakadt az addigi „Čistoća“ kommunális közvállalat: „Zelenilo“ kommunális közvállalat, „Prostor“ kommunális közvállalat illetve „Čistoća“ kommunális közvállalat Zombor.

A „Čistoća” kommunális közvállalat alapvető tevékenysége a hulladékgyűjtés, kizárólag a nem veszélyes hulladékról van szó, és a begyüjtött hulladék előírt telepítése-deponálása. Ma a „Čistoća” összesen 150 munkást foglalkoztat, az idényi munkák elvégzéséhez pedig időnként 8-10 munkást angazsálnak.